Vivicitta 10+7k

Ott akartam lenni ezen a versenyen, de nem nagyon tudtam, hogy milyen távra nevezzek. Mivel 5k nincs, hosszabbat meg nem igazán akartam izomból, PB céllal futni, egy gyenge pillanatomban jó ötletnek tűnt kombinált távra nevezni :)

Amiről aztán sok-sok eseményteli hónappal később már teljesen megfeledkeztem, és eléggé meglepődtem rajta, hogy mi a francnak neveztem 7+10k-ra, mi volt a célom ezzel? Értetlenségemben átnéztem a korábbi évek eredménylistáit, úgy már világosabb lett, hogy miben is gondolkoztam, és hirtelen megint kezdett jó ötletnek tűnni. Ugyanakkor viszont eléggé ijesztő is volt, mert elég rendesen kiengedtem az edzéseket illetően, konkrét cél nélkül, csak úgy jólesően futogattam. A formám persze még mindig jó, a mennyiség még így se kevés, de eléggé féltem attól, hogy túlbecsülöm a lehetőségeimet, és ez a kombinált futás is teljesen ismeretlen terep nekem. Bár teljesen azért mégsem, az UltraBalatonokon nem kevés sorozatterhelésnek tettem már ki magam, és úgy tűnt, hogy egész jól megy az ilyesmi, ráadásul itt most egy napnyi időm volt regenerálódni.

Vivicitta 7k

Elsőként a 7 kilométeres távot kellett lefutnom szombat reggel, és abban maradtam magammal, hogy óvatos leszek, a betervezett 4:05-ös tempónak elvileg "könnyedén" mennie kell. Ennek megfelelően a MArgitsziget északi részén lévő rajtnál a zóna végére álltam, de így is szokásosan majd fellöktek hátulról a bátor, vagy inkább botor bekezdők. Nem sokáig tartott a diadalmenetük, az Árpád hídra felfelé végük is volt :) Nekem egész könnyen ment, pedig még ránézni is rossz arra az emelkedőre, felérve pedig meg is kezdtem a visszaelőzéseket. Lefelé egész jól megindultunk, így összességében az időm terv szerint alakult az első kilométereken. A rakparton végig szembeszél, de valahogy nem izgatott, könnyen tartottam a tempót. A rakpart végén egy külföldi srác el is kezdett nagyon panaszkodni a szélre, próbáltam pozitív felütéssel megnyugtatni, hogy a tegnapi hurrikánhoz képest igazából kifejezetten szerencsénk van. A Margit hídra és annak első felén felfele kicsit túltoltam, emiatt a lejtőt utána nem nagyon tudtam kihasználni, és amúgy is vissza kell fogni magam, hogy holnapra is maradjon puskapor. A maradékot igazság szerint nagyon szenvedősnek éreztem, nem volt igazán gondom, csak lassan telt el, egyedül futottam már vákuumban, semmi előzés, és a gyomrom is kellemetlen volt a túl sok kólázástól. Nagy hajrázásról szó se lehetett, de nem is kellett, a 28:35 terv helyett így is 28:14 lett az időm, ami szuper, feltéve, hogy holnap nem üt vissza. Először vegyesek voltak az érzéseim, mert a végén azért ijesztően szenvedős volt, ugyanakkor addig egészen könnyedén ment, úgy tűnt, bőven volt benne tartalék, nem futottam szét magam, de akkor miért lett olyan nehéz a vége?

Vivicitta 10k

Egész éjjel nagyon izgatott voltam, mert ha jól néztem, akkor a 3. időt futottam az 7+10k-ban versenyők között, amit eléggé reális is lehet megtartani, de ettől függetlenül is jó erősen meg akartam futni. Reggel eléggé elcsszetem az időt a ruhatár keresgélésével, kapkodós lett a bemelegítés, de jónak éreztem a lábakat. A szél viszont eléggé feltámadt, ami óvatosságra intett, a rajtban inkább már csak a biztos célbaérés járt a fejemben. Ennek megfelelően kezdtem, és azért éreztem is, hogy a lejtőkön nem indulnak meg annyira a lábak, mint tegnap, szóval nem éreztem magam giga erősnek, de azért rossz se volt a tempó, síkon jól ment 4 percesben is. Meg is fordult a fejemben, hogy mégiscsak rá kéne kapcsolni, de a rakpart feléig pont egyedül futottam, és elég erős volt a szél, úgyhogy nemhogy nem erőltettem, inkább kicsit még vissza is vettem. Egy srác megelőzött, ráakaszkodva sikerült feljönnöm az előttünk lévő csoportra. Nem nagyon esett jól ez a felzárkózás, de mégis jobb volt így, mert utána felváltva vezetve haladtunk nagyon sokáig, ami a szélben még többet jelent, mint általában. A Margit hídra felfele a tegnapi túltolás emléke miatt talán túlzottan visszavettem, bár lefele így jobban meg is tudtam indulni, viszont a többiekre sajnos már nem tudtam visszaérni. Innen megint egyedül, megint nagyon szar volt, viszont a befutást nagyon élveztem! Az időm 41:38 lett, ami új egyéni csúcs nekem ezen a távon, elég hihetetlen, hogy már 6 éves volt az előző.

Verdikt

A 7+10k versenyen megőriztem a 3. helyem, ami így az első dobogós helyezésem BSI versenyen. Amilyen a szerencsém, pont most nincs díjazás a kombinált versenyen, ami azért eléggé lehangolt. Ezt leszámítva viszont tökéletes volt az egész, szerintem nagyon jól futottam, csak annyit hagytam benne, amennyit első próbálkozásra benne kell. Az is biztos, hogy ha csak egy 10-est futnék, simán mennie kellene 40 percen belül, sőt mi több, még ma se lett volna reménytelen, de a szél miatt nem volt meg a kellő bátorságom. Az átlagpulzusom csak 168 lett, a maximum se ment 174 fölé, ami a 6 évvel ezelőtti értékekhez képest nagyon alacsony, de hogy ez a kor miatt van-e, vagy még képes lennék keményebben futni, vagy egyszerűen a mérés más, az majd idővel kiderül. Hajrá!

NN City run 5k 2025.

Tavaly ilyenkor épp elengedtem a maratoni távot, hogy az 5000m legyen az új fókusz, ez a verseny akkor jónak tűnt felmérni a kiinduló állapotot. Nem igazán volt jó élmény, gondoltam most a célverseny után felkészülve majd jó lesz.

Három hét telt csak el a Szenior fedettpályás OB óta, azóta nem volt kifejezetten tervem az edzésekre. Egy ideig folytattam a korábbi struktúrát, de egyre inkább motiválatlan lettem, fáradtnak éreztem magam, csökkent a mennyiség, a verseny hetén már szinte alig futottam. Persze a formám még jó kell legyen, egy jó futásnak kellene itt kijönnie, de igazából nem nagyon motivált semmi se arra, hogy nagyon megerőltessem magam. Úgy 10 percet bemelegítettem, de már azt fárasztónak éreztem, és a közben megcsapó igen erős széllökések sem hozták meg a jókedvem.

A rajtra azért összeszedtem magam, egészen pozitívan álltam ott, és kezdtem bele a versenybe. Az elején nagyon koncentráltam, hogy ne húzzanak el, egész jól sikerült is, épp csak kicsit kezdtem gyorsabban a tervnél. Meg is előztek jó sokan, én meg beálltam az első kilométerre tervezett kb. 3:50-es tempóra. Az volt a terv, hogy próbálok viszonylag óvatosan, de a 19 perchez szükséges tempó közelében kezdeni, és ha jól megy, akkor gyorsítok, ha meg nem, akkor tartom, még az is könnyen PB lehet. Az első kilométer végére már egész sok futót vissza is előztem, és kezdtek stabilizálódni a helyek, innen már sokkal könnyebb lesz magamra koncentrálni. A tempó teljesen rendben van, 2 másodpercet hagytam el az előzések okozta dekoncentráció miatt, de ez nem lényeges. A második kilométer hibátlan lett, sikerült felgyorsítani és tartani a 19 percen belüli tempót, eddig nagyon jól alakul a verseny, erősnek érzem magam, nincs probléma, semmi akadálya annak, hogy ez végig így legyen.

Az örömöm nem tartott soká, alig 200 méter múlva fel kellett kanyarodni a felső rakpartra, ami már önmagában kihívást támaszt az emelkedő és a visszafordító miatt, de most még ráadásul brutál szembeszél is megcsap északnak fordulva, igazából pont mint tavaly... Innen mintegy 15 métert emelkedik a pálya ezen a kilométeren a Szabadság híd túloldaláig, ami rendesen próbára teszi a kitartásomat a szembeszélben, nagyon küzdelmes, lassulok valamennyit, de teljesen elfogadható mértékben csak, nem engedem ki. A híd végén a 180 fokos vosszafordítót megkezdve a versenycipő nem adott elég oldalstabilítást, elkezdett kifordulni a bokám, épphogy sikerült kiugranom belőle, mielőtt baj lett volna... Ez nyilván nagyon megtörte a ritmust, és jó szögletes lett a kanyarvétel is, de csak ijesztő volt, időben nem igazán vesztettem. A híd persze visszafele is emelkedéssel indul, erőltetem még mindig, a közepétől pedig sikerül a 3:50-es tempóra is visszatalálni, amit a célig fenn is tartok.

Verdikt

A cél nem jött el az óra szerinti 5. kilométerrel, még 80 métert mértem utána. Ez nagyon meglepő, mert pontosan ugyanazzal az órával és Stryd-al futottam, mint tavaly, ami akkor tökéletes 5.00 kilométert mért, és minden más versenyen is pontos volt. Nem vettem észre, hogy a pálya akár csak egy centit is változott volna, szóval ez most egy rejtély. Én inkább arra hajlok, hogy a pálya pontos, a Stryd nem kapcsolódott, és az óra mért GPS-el, de én nem jöttem rá, hogyan lehetne ezt leellenőrizni. Sajnos így viszont hiába volt jó a tempóm az óra szerint egy szűk PB-re (19:16 lett volna), "csak" 19:33 lett a hivatalos időm, amivel 20. férfi lettem a 609 indulóból. Továbbra se tetszik a pálya, az alsó rakpartra le, majd fel, a Szabadsághíd oda-vissza feleslegesek, lehetne itt tök sík pályát is kijelölni erre a távra. Persze az összesen kb. 25 méter szintre lehet mondani, hogy semmi, de ez maratoni távra kivetítve már 211m lenne, aminél azért a gyors maratonik jóval kevesebbet tartalmaznak(pl.: Berlin 73m, Chicago 74m, a legsíkabbnak mondott Sevilla 64m). Persze értem én, hogy ez itt nem szempont, alig pár futót érdekel az időeredmény, sokkal többeket viszont lázba hoz, hogy átfussanak a hídon, nincs is ezzel baj, csak szeretek panaszkodni :) A futásommal maximálisan elégedett vagyok, bár a remélt PB nem lett meg, a tempó alapvetően megvolt. A pulzus (átlag 171, max. 177) és watt görbén is jól látszik, hogy elég erősen nyomtam, ebben azért olyan brutálisan sok nem maradt. És ami a legfontosabb, hogy fejben jól bírtam, nemhogy nem álltam meg, de olyan nagyon be se lassultam az emelkedőn szembeszélben. Jobban belegondolva nem csúszott egy kilométerem se 4 perc fölé, ezért tavaly még a fél vesémet odaadtam volna! :) Hajrá!